( Kiegészítő ) finanszírozási javaslat a Corvinus Egyetem ( és példája nyomán más egyetemek ) jövőbeni fenntartásához

 

Jelen javaslatomban nem kívánom feltalálni újra a spanyolviaszt. Meggyőződésem, hogy Nyugat-Európába és az USA-ban több olyan egyetemi finanszírozási modell is van ( Aalto, LBS, Harvard, stb ), amelyek jó kiindulási alapot jelenthetnek és magyar viszonyokra adoptálhatók. Meg kell néznünk, mi és miért működik máshol az adott társadalmi-kulturális közegben és át kell vennünk azon elemeket, melyek Magyarország magyar egyetemeknek előnyösek lehetnek. Legjobban a Corvinus Egyetem működési modelljét ismerem, így jelen dolgozatom a Corvinusra szabott javaslattal áll elő, de a szisztéma és alapötlet mindegyik egyetemre alkalmazható, csak meg kell keresni az adott egyetem azon erősségeit és egyedi előnyeit, amelyekkel meg lehet szólítani pénzügyi befektetőket.

Pre-Kekva állapot:

Az ún, KEKVA alapítványi modell, mint “reform” előtt, az ún. a pre-2019 állapot ( 2019-ben lett az első kekva, a Corvinus esetében, én innen eredeztetem a kekvát ) bürokratikus, alulfinanszírozott és rugalmatlan állami egyetemi fenntarás-finanszírozás. 

Kekva modell – befektetés és kockázat nélküli vagyonkezelés az egyetemek feje fölött:

Állam létrehozott közérdekű alapítványokat „kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerep” megvalósítására, megtömte ezeket vagyonnal, így többek között belepakolta a kiszemelt egyetemek fenntartói jogát ( ez a magyar jogban az egyetem kvázi tulajdonjoga ), jelentős ingatlanokat ( kastélyok, borászatok, földek, stb ), készpénzt, esetleg MOL, Richter, stb részvénycsomagot, az alapítványok vezetésére létrehozott általában 5 fős kuratóriumokat, mint vezető testületeket, ezeknek kijelölte, „megválasztotta” első tagjait ( mind NER-es politikus és üzletember, továbbá rendelkezett arról, hogy az alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat. Rendelkezett arról is az állam, hogy az alapítvány alapítója az alapítói jogait az alapítvány kuratóriumára átruházhatja.  Azáltal, hogy az alapítói jogok a kuratóriumhoz kerültek, a kuratórium önreproduktívvá vált: leválthatatlan, saját magát ellenőrzi, tagjait maga választja meg, nem tartozik beszámolási kötelezettséggel, stb, ezáltal megszűnt minden kontroll a működése felett, azaz egyszerre ügyvezető és egyszerre alapító. A KEKVA törvény tehát tipikusan és szándékosan létrehozott egy olyan összeférhetetlenségi és visszaélési helyzetet, ami a kuratórium napi működése során újra és újra generálja ezen helyzeteket.

A kekva-rendszerben a kuratórium kinevezett tagjainak ( „üzletemberek” ) nincs működési kockázatuk, mert invesztíció hiányában vagyont sem kockáztatnak. Egy egészséges döntéshozatali rendszerben a döntéshozónak személyes tétje ( anyagi és szakmai/reputációs ) van a döntés kimenetelében: ha a döntés jól sül el, nyer; ha rosszul, veszít és pl bukja a tisztséget. Kekva-modellben nem a partner „üzletemberek” tettek be pénzt az állam mellé az adott egyetemi alapba, hanem fordítva, az államtól kaptak pénzt, amivel úgy gazdálkodnak, ahogyan csak akarnak, számonkérés, ellenőrzés nincs.

Következmények: A KEKVA-rendszer körüli jogállamisági aggályok vezettek a magyar felsőoktatás történetének legsúlyosabb nemzetközi elszigetelődéséhez. Az Európai Tanács 2022. decemberi döntése alapján a modellváltott egyetemeket kizárták az Erasmus+ hallgatói mobilitási és a Horizon Europe kutatási keretprogramokból. Az Európai Bizottság érvelése szerint a KEKVA-alapítványok működése nem biztosítja a közpénzek átlátható kezelését, és a kuratóriumok politikai összetétele súlyos összeférhetetlenségi kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve. A szankciók hatása drámai: magyar kutatók ezrei estek el a nemzetközi együttműködésektől, hallgatók tízezrei veszítették el az európai tapasztalatszerzés lehetőségét, beleértve a Corvinus oktatóit és hallgatóit is.

Diagnózis:

A Kekva-alapítványi modell nem javítható. Ennek okai

-        az önreprodukáló, leválthatatlan, számon kérhetetlen, ellenőrizhetetlen és kontrolálhatatlan irányítási (kuratóriumi) rendszer, szabályozás, folyamatosan generált érdekkonfliktus,

-        politikusok és NER “üzletemberek”, mint kuratóriumi tagok  személyes tétje nélküli kuratóriumi működés, 

-        szenátusi vétójog hiánya stratégiai és pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben,

-        tenure-rendszer hiánya, a legfontosabb akadémiai-szabadsági garanciák hiány miatt.

Az elképzelést alapjaitól kell újra gondolni és újra építeni. Én most csak egy olyan finanszírozási modellről osztom meg gondolataimat, amely kezdetben kiegészítheti az állami finanszírozást, idővel viszont egyre jelentősebb pénzügyi lábbá válhat.   

Új fenntartási- finanszírozási modellt kell kialakítani és a legjobb, ha ezt nem bízza másra a Corvinus, hanem maga vesz kezébe a kezdeményezést. Ez a minimum, ami elvárható tőle, hiszen itt oktatnak az ország legjobb pénzügyi-gazdasági szakemberi.

Miben jó a Corvinus, szerintem:

 Corvinus az alábbi területeken tud igazán erős lenni:

-        vállalatvezetői hálózatból,

-        adatból,

-        executive education-ből,

-        vállalati problémamegoldásból,

-        startup- és scaleup-kapcsolatokból,

-        alumni tőkéből,

-        és üzleti reputációból.

A Corvinus problémája jelenleg, ha leszakítjuk róla a Kekva-modellt, ami egy torz, igazságtalan, átláthatatlan finanszírozási modellt is jelentett személyes téttel nem rendelkező döntéshozók részvételével, az, hogy :

-        főleg állami finanszírozásból élt,

-        némileg diplomagyár logikában működik,

-        kevéssé integrált a vállalati döntéshozatalba,

-        gyenge az alumni monetizáció,

-        kevés a valódi executive network,

-        nincs erős „knowledge commercialization”.

Pedig közgazdasági területen a legnagyobb érték nem a labor ( mint mondjuk a BME vagy a győri Széchenyi István Egyetem esetében, de ide értendő minden műszaki felsőoktatási intézmény és egészségtudományi egyetem is ), hanem a kapcsolati és tudás-infrastruktúra, amely alatt azt értem, hogy a Corvinus legnagyobb gazdasági értéke nem a fizikai infrastruktúra ( labor, gépek, műszerek, kísérleti eljárások, stb ), hanem a ki ismer kit, milyen tudás áramlik, milyen cégek kapcsolódnak, milyen vezetők fordulnak meg ott, milyen adat és tapasztalat koncentrálódik, és ebből milyen üzleti döntések, cégek, együttműködések születnek.

Az egyetem felhasználható „nyersanyag”-ként információval, kapcsolatokkal, bizalommal, üzleti problémákkal, döntéshozói hozzáféréssel, teméntelen adattal és reputációval dolgozik. Ez tehát az a „kapcsolati és tudásinfrastruktúra”, amivel kell valamit kezdenie a „piacon”. Tegyük fel a kérdést, miben és miért erős a Corvinus, mint top közgazdasági egyetem ( és ezt tegye fel magának minden más egyetem is, amikor végig gondolja egy alternatív, kiegészítő finanszírozási modell kialakítását és bevezetését !) ? Nyilván nem azért, mert szebb az épülete ( bár a Corvinusé tényleg nagyon különleges ! ), hanem mert:

-        Fortune 500 CEO-k mennek oda előadni,

-        alumnik ülnek befektetési alapoknál,

-        consulting cégek ott toboroznak, 

-        az executive programokra felsővezetők járnak.

Láthatjuk, hogy a Corvinus network-je maga az az érték, amivel lehet és érdemes kezdeni valamit.

Mit jelent a „tudásinfrastruktúra”? Azt, hogy az egyetem nemcsak tanít, hanem benchmarkokat gyárt, adatokat elemez, vezetőket képez, iparági insightot termel, módszertanokat fejleszt, AI workflow-kat tesztel, céges problémákon dolgozik, stb., tehát a tudás maga lesz az infrastruktúra a közgazdasági egyetemnél. Ezért egy jól működő és színvonalas Corvinus, mint közgazdasági egyetem nem vagy nemcsak diplomaüzemként válhat sikeressé, hanem üzleti koordinációs platformként, mert a Corvinusnál banki vezetők tanítanak, AI startupok pilotolnak, hallgatók valós cégadatokon dolgoznak, a Big4 helyett az egyetem futtat benchmark kutatásokat, scaleup founder-ek mentorálnak, VC-k rendszeresen bent vannak, executive AI programokon CFO-k és HR vezetők ülnek.

Finanszírozási lehetőségek – piaci alapon

Zárójeles megjegyzés: jelen dolgozatban feltételezem a Kekva-modell megszüntetését, de legalább is gyökeres átalakítását, valamint nem foglalkozom az állami finanszírozással, illetve a hallgatói tandíjakkal, mint bevételi forrásokkal.  

1.     Corvinus Endowment - Alumni Found

Corvinusnak erős alumni hálózata van, illetve lehetne, mert sok volt hallgatója ül bankokban, tanácsadó cégeknél, scaleupoknál, multinál, de ez gyakorlatilag nincs intézményesen aktiválva, az alumnikkal szinte semmi nem törődik jelenleg az Egyetem.

Hogy az alumni ne „nosztalgikus öregdiák” hálózat legyen, érdemes lenne létrehozni egy egyetemi befektetési alapot, alumni contribution rendszert, és adóoptimalizált vállalati támogatási struktúrát. Mindez nem adománykampányként működne, hanem „a magyar üzleti elit saját tudás-utánpótlási infrastruktúrája” logikával.

Az alapnak az Egyetem fenntartásának és működésének hosszú távú pénzügyi stabilitását, politikai ciklusoktól való részleges függetlenségét, stratégiai rugalmasságot, kutatási és innovációs szabadságot és elit alumni-hálózat kialakítását kell biztosítania. Ez összetett feladat és cél, de el kell kezdeni.

Javaslatim szerint létre kell hozni egy egyetemi befektetési alapot/alapítványt, feladata stratégia, governance, felügyelet. Illetve egy profi alapkezelőt, aki végzi a befektetést vagyonkezelést, kockázatkezelést. Alapkezelő pályázik és saját tőkét is hozzátesz, ez százalékosan meghatározandó az alapítók által betett tőkéhez viszonyítva. Felügyelet és operatív irányítás tehát szétválik. Tőkéhez hozzányúlni nem szabad, csak a hozam a felhasználható. Alumnik bevonása kulcskérdés: nem adományt adnak, hanem befektetnek.

Az endowment befektetés nem klasszikus befektetés az alumni befektető számára, mert nem osztalékpapír, nem ETF és nem kockázati tőkebefektetés. Ezért nem pénzügyi ROI-t vár az alumni.

Mit kap akkor az alumni ? Pénzügyi ROI helyett kap státuszt, hozzáférést, hálózatot, reputációt és hosszú távú stratégiai előnyt.  Ebből következően network ROI-t és influence ROI-t vár/kap az alumni, mert saját jövőbeli networkjébe, hozzáférésébe és gazdasági ökoszisztémájába fektet be.

Fejtsük ki bővebben:

Minthogy az alumni az endowment found- befektetésével egy üzleti elit hálózatba fektet be, ezért kap:

-        társadalmi-üzleti státuszt – ui. az értelmesebb üzleti elit sokszor nem luxuscikket vesz ( Ferrari, G Mercedes, stb ), hanem intézményi reputációt. Elmondhatja magáról, hogy a Corvinus Endowment Found alapító támogatója, kiemelt partnere. ( reputációs tőke )

-        tehetség utánpótlást - hozzáférhet top hallgatókhoz, founder-ekhez, AI-kutatókhoz, jövőbeli vezetőkhöz.

-        ún. early dealflow-t - az egyetem körül épült startupok, spin-offok, AI cégek, fintech projektek elsőként láthatják meg, fektethetnek be.

-        és ne szépítsük, hosszú távú hatalmi-kulturális befolyást - Corvinuson nemcsak oktat, hanem gazdasági gondolkodást, vezetői kultúrát, döntéshozói hálózatot alakít, az alumni, ezáltal a jövő elitjébe fektet.

Összegezve: az alumni a befektetésével visszaad, közben azonba hozzáférést kap, networköt épít, presztízst és üzleti opportunityt is szerez.

Mindenki másképp csinálja – mi hogyan csináljuk?

Ne „adománygyűjtést” végezzünk az Endowment Found-unk számára, hanem többszíntű partneri rendszert, amiben minden szinten más „befizetéshez” más jogosultság, lehetőség tartozik.

Tagsági szintek	Éves contribution	Mit kap?
Alumni Member	100–500 EUR	alap események
Executive Circle	5k–25k EUR	zárt briefingek
Innovation Partner	50k–250k EUR	kutatási együttműködés
Founding Patron	500k+ EUR	stratégiai szerep
Legacy Circle	5M+ EUR	named institution/jelentős influence

Nyílván a táblázatban szereplő összegek csak javaslatok, konkrét sávokat alapos számítások ( piackutatás, tervezés ) után lehet meghatározni.

2. Professzor nem csak oktató

Amennyire meg tudom ítélni, Corvinus jelenlegi modelljében az egyetemi oktató tanít, publikál, adminisztrál. Miközben lehetne board advisor, startup mentor, szakpolitikai-stratégiai tanácsadó, részmunkaidős gazdasági-stratégiai vezető külső vállalatoknál, kutató-vállalkozó. Az oktatói KPI-okban ( ha vannak egyáltalán ) megjelenne a vállalati együttműködés, a spin-off, a külsős szakpolitikai-stratégiai tanácsadás,  részmunkaidős külsős munkák, nemzetközi partnerkapcsolatot, stb. Ez az oktatónak is plusz bevételt hoz, Corvinus is profitál belőle.

3. Egyetemi venture studio

Adja magát, hogy az egyetem legyen egy startup stúdió is egyben: nem startup inkubátor és nem magvető alap, mert nem ötleteket vár, hanem belülről generálja azokat, maga hozza létre a startupot, aktívan céget épít, alapítótárs és operatív vezető is. Milyen területek ? Pl HR-tech, fintech, edu-tech, adatelemző rendszerek, AI megoldások, stb. Ez az ötlet sem új dolog, számos más egyetemen működik ez a típusú startup inkubátorság.

4. Vállalati adatpartnerségek kérdése

Meglátásom szerint kihasználatlan terület a vállalati adatpartneri kapcsolat ma, miközben a Corvinus egyik legnagyobb rejtett lehetősége ( kvázi vagyona ) az adatkutatás. Bankok,  e-commerce szereplők, HR-platformok egy halom anonimizált adatot kezelnek, birtokolnak. Az egyetem ezen adathalmokkal kapcsolatban modellezhet, benchmarkolhat, AI-rendszereket építhetne, iparági insightot készíthetne, ami által a megbízó vállalat nagyobb döntéstámogatást kaphat, mint saját szervezetétől ( kiegészítő jelleggel ), míg az egyetem pénzt, kutatási relevanciát és nem mellesleg publikációt.

A fenti, hangsúlyozottan külsős szemmel készült ötletbörze gondolatébresztő, vitaindító célú, még az is lehet, hogy tele van téves, rossz feltételezéssel. A lényeg, hogy Corvinus ( és minden más egyetem ) vegye saját kezébe a fenntartása hosszú távú finanszírozását amennyire csak tudja!