( Kiegészítő ) finanszírozási
javaslat a Corvinus Egyetem ( és példája nyomán más egyetemek ) jövőbeni fenntartásához
Jelen javaslatomban nem
kívánom feltalálni újra a spanyolviaszt. Meggyőződésem, hogy Nyugat-Európába és
az USA-ban több olyan egyetemi finanszírozási modell is van ( Aalto, LBS,
Harvard, stb ), amelyek jó kiindulási alapot jelenthetnek és magyar viszonyokra
adoptálhatók. Meg kell néznünk, mi és miért működik máshol az adott társadalmi-kulturális
közegben és át kell vennünk azon elemeket, melyek Magyarország magyar
egyetemeknek előnyösek lehetnek. Legjobban a Corvinus Egyetem működési
modelljét ismerem, így jelen dolgozatom a Corvinusra szabott javaslattal áll
elő, de a szisztéma és alapötlet mindegyik egyetemre alkalmazható, csak meg
kell keresni az adott egyetem azon erősségeit és egyedi előnyeit, amelyekkel
meg lehet szólítani pénzügyi befektetőket.
Pre-Kekva állapot:
Az ún, KEKVA alapítványi
modell, mint “reform” előtt, az ún. a pre-2019 állapot ( 2019-ben lett az első
kekva, a Corvinus esetében, én innen eredeztetem a kekvát ) bürokratikus,
alulfinanszírozott és rugalmatlan állami egyetemi fenntarás-finanszírozás.
Kekva modell –
befektetés és kockázat nélküli vagyonkezelés az egyetemek feje fölött:
Állam létrehozott
közérdekű alapítványokat „kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerep”
megvalósítására, megtömte ezeket vagyonnal, így többek között belepakolta a
kiszemelt egyetemek fenntartói jogát ( ez a magyar jogban az egyetem kvázi
tulajdonjoga ), jelentős ingatlanokat ( kastélyok, borászatok, földek, stb ),
készpénzt, esetleg MOL, Richter, stb részvénycsomagot, az alapítványok
vezetésére létrehozott általában 5 fős kuratóriumokat, mint vezető
testületeket, ezeknek kijelölte, „megválasztotta” első tagjait ( mind NER-es
politikus és üzletember, továbbá rendelkezett arról, hogy az alapítvány
gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa bizalmi
vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését
alapítványi céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye
sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat. Rendelkezett arról is az állam, hogy az
alapítvány alapítója az alapítói jogait az alapítvány kuratóriumára
átruházhatja. Azáltal, hogy az alapítói
jogok a kuratóriumhoz kerültek, a kuratórium önreproduktívvá vált:
leválthatatlan, saját magát ellenőrzi, tagjait maga választja meg, nem tartozik
beszámolási kötelezettséggel, stb, ezáltal megszűnt minden kontroll a működése
felett, azaz egyszerre ügyvezető és egyszerre alapító. A KEKVA törvény tehát
tipikusan és szándékosan létrehozott egy olyan összeférhetetlenségi és
visszaélési helyzetet, ami a kuratórium napi működése során újra és újra
generálja ezen helyzeteket.
A kekva-rendszerben a
kuratórium kinevezett tagjainak ( „üzletemberek” ) nincs működési kockázatuk,
mert invesztíció hiányában vagyont sem kockáztatnak. Egy egészséges
döntéshozatali rendszerben a döntéshozónak személyes
tétje ( anyagi és szakmai/reputációs ) van a döntés kimenetelében: ha a
döntés jól sül el, nyer; ha rosszul, veszít és pl bukja a tisztséget.
Kekva-modellben nem a partner „üzletemberek” tettek be pénzt az állam mellé az
adott egyetemi alapba, hanem fordítva, az államtól kaptak pénzt, amivel úgy
gazdálkodnak, ahogyan csak akarnak, számonkérés, ellenőrzés nincs.
Következmények: A
KEKVA-rendszer körüli jogállamisági aggályok vezettek a magyar felsőoktatás
történetének legsúlyosabb nemzetközi elszigetelődéséhez. Az Európai Tanács
2022. decemberi döntése alapján a modellváltott egyetemeket kizárták az
Erasmus+ hallgatói mobilitási és a Horizon Europe kutatási keretprogramokból.
Az Európai Bizottság érvelése szerint a KEKVA-alapítványok működése nem
biztosítja a közpénzek átlátható kezelését, és a kuratóriumok politikai
összetétele súlyos összeférhetetlenségi kockázatot jelent az uniós
költségvetésre nézve. A szankciók hatása drámai: magyar kutatók ezrei estek el
a nemzetközi együttműködésektől, hallgatók tízezrei veszítették el az európai
tapasztalatszerzés lehetőségét, beleértve a Corvinus oktatóit és hallgatóit is.
Diagnózis:
A Kekva-alapítványi
modell nem javítható. Ennek okai
-
az önreprodukáló, leválthatatlan, számon
kérhetetlen, ellenőrizhetetlen és kontrolálhatatlan irányítási (kuratóriumi)
rendszer, szabályozás, folyamatosan generált érdekkonfliktus,
-
politikusok és NER “üzletemberek”, mint
kuratóriumi tagok személyes tétje
nélküli kuratóriumi működés,
-
szenátusi vétójog hiánya stratégiai és
pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben,
-
tenure-rendszer hiánya, a legfontosabb
akadémiai-szabadsági garanciák hiány miatt.
Az elképzelést alapjaitól
kell újra gondolni és újra építeni. Én most csak egy olyan finanszírozási
modellről osztom meg gondolataimat, amely kezdetben kiegészítheti az állami
finanszírozást, idővel viszont egyre jelentősebb pénzügyi lábbá válhat.
Új fenntartási-
finanszírozási modellt kell kialakítani és a legjobb, ha ezt nem bízza másra a
Corvinus, hanem maga vesz kezébe a kezdeményezést. Ez a minimum, ami elvárható
tőle, hiszen itt oktatnak az ország legjobb pénzügyi-gazdasági szakemberi.
Miben jó a Corvinus,
szerintem:
Corvinus az alábbi területeken tud igazán erős
lenni:
-
vállalatvezetői hálózatból,
-
adatból,
-
executive education-ből,
-
vállalati problémamegoldásból,
-
startup- és scaleup-kapcsolatokból,
-
alumni tőkéből,
-
és üzleti reputációból.
A
Corvinus problémája jelenleg, ha leszakítjuk róla a Kekva-modellt, ami egy
torz, igazságtalan, átláthatatlan finanszírozási modellt is jelentett személyes
téttel nem rendelkező döntéshozók részvételével, az, hogy :
-
főleg állami finanszírozásból élt,
-
némileg diplomagyár logikában működik,
-
kevéssé integrált a vállalati
döntéshozatalba,
-
gyenge az alumni monetizáció,
-
kevés a valódi executive network,
-
nincs erős „knowledge commercialization”.
Pedig
közgazdasági területen a legnagyobb érték nem a labor ( mint mondjuk a BME vagy
a győri Széchenyi István Egyetem esetében, de ide értendő minden műszaki
felsőoktatási intézmény és egészségtudományi egyetem is ), hanem a kapcsolati
és tudás-infrastruktúra, amely alatt azt értem, hogy a Corvinus legnagyobb
gazdasági értéke nem a fizikai infrastruktúra ( labor, gépek, műszerek,
kísérleti eljárások, stb ), hanem a ki ismer kit, milyen tudás áramlik, milyen
cégek kapcsolódnak, milyen vezetők fordulnak meg ott, milyen adat és
tapasztalat koncentrálódik, és ebből milyen üzleti döntések, cégek,
együttműködések születnek.
Az
egyetem felhasználható „nyersanyag”-ként információval, kapcsolatokkal,
bizalommal, üzleti problémákkal, döntéshozói hozzáféréssel, teméntelen adattal
és reputációval dolgozik. Ez tehát az a „kapcsolati és tudásinfrastruktúra”,
amivel kell valamit kezdenie a „piacon”. Tegyük fel a kérdést, miben és miért
erős a Corvinus, mint top közgazdasági egyetem ( és ezt tegye fel magának
minden más egyetem is, amikor végig gondolja egy alternatív, kiegészítő finanszírozási
modell kialakítását és bevezetését !) ? Nyilván nem azért, mert szebb az
épülete ( bár a Corvinusé tényleg nagyon különleges ! ), hanem mert:
-
Fortune 500 CEO-k mennek oda előadni,
-
alumnik ülnek befektetési alapoknál,
-
consulting cégek ott toboroznak,
-
az executive programokra felsővezetők
járnak.
Láthatjuk, hogy a
Corvinus network-je maga az az érték, amivel lehet és érdemes kezdeni valamit.
Mit jelent a
„tudásinfrastruktúra”? Azt, hogy az egyetem nemcsak tanít, hanem benchmarkokat
gyárt, adatokat elemez, vezetőket képez, iparági insightot termel,
módszertanokat fejleszt, AI workflow-kat tesztel, céges problémákon dolgozik,
stb., tehát a tudás maga lesz az infrastruktúra a közgazdasági egyetemnél.
Ezért egy jól működő és színvonalas Corvinus, mint közgazdasági egyetem nem
vagy nemcsak diplomaüzemként válhat sikeressé, hanem üzleti koordinációs
platformként, mert a Corvinusnál banki vezetők tanítanak, AI startupok
pilotolnak, hallgatók valós cégadatokon dolgoznak, a Big4 helyett az egyetem
futtat benchmark kutatásokat, scaleup founder-ek mentorálnak, VC-k rendszeresen
bent vannak, executive AI programokon CFO-k és HR vezetők ülnek.
Finanszírozási lehetőségek – piaci alapon
Zárójeles megjegyzés:
jelen dolgozatban feltételezem a Kekva-modell megszüntetését, de legalább is
gyökeres átalakítását, valamint nem foglalkozom az állami finanszírozással,
illetve a hallgatói tandíjakkal, mint bevételi forrásokkal.
1.
Corvinus Endowment - Alumni Found
Corvinusnak erős alumni
hálózata van, illetve lehetne, mert sok volt hallgatója ül bankokban, tanácsadó
cégeknél, scaleupoknál, multinál, de ez gyakorlatilag nincs intézményesen
aktiválva, az alumnikkal szinte semmi nem törődik jelenleg az Egyetem.
Hogy az alumni ne
„nosztalgikus öregdiák” hálózat legyen, érdemes lenne létrehozni egy egyetemi
befektetési alapot, alumni contribution rendszert, és adóoptimalizált vállalati
támogatási struktúrát. Mindez nem adománykampányként működne, hanem „a magyar
üzleti elit saját tudás-utánpótlási infrastruktúrája” logikával.
Az
alapnak az Egyetem fenntartásának és működésének hosszú távú pénzügyi
stabilitását, politikai ciklusoktól való részleges függetlenségét, stratégiai
rugalmasságot, kutatási és innovációs szabadságot és elit alumni-hálózat
kialakítását kell biztosítania. Ez összetett feladat és cél, de el kell
kezdeni.
Javaslatim
szerint létre kell hozni egy egyetemi befektetési alapot/alapítványt, feladata
stratégia, governance, felügyelet. Illetve egy profi alapkezelőt, aki végzi a
befektetést vagyonkezelést, kockázatkezelést. Alapkezelő pályázik és saját
tőkét is hozzátesz, ez százalékosan meghatározandó az alapítók által betett
tőkéhez viszonyítva. Felügyelet és operatív irányítás tehát szétválik. Tőkéhez
hozzányúlni nem szabad, csak a hozam a felhasználható. Alumnik bevonása
kulcskérdés: nem adományt adnak, hanem befektetnek.
Az endowment befektetés
nem klasszikus befektetés az alumni befektető számára, mert nem osztalékpapír,
nem ETF és nem kockázati tőkebefektetés. Ezért nem pénzügyi ROI-t vár az
alumni.
Mit
kap akkor az alumni ? Pénzügyi ROI helyett kap státuszt, hozzáférést,
hálózatot, reputációt és hosszú távú stratégiai előnyt. Ebből következően network ROI-t és influence
ROI-t vár/kap az alumni, mert saját
jövőbeli networkjébe, hozzáférésébe és gazdasági ökoszisztémájába fektet be.
Fejtsük
ki bővebben:
Minthogy
az alumni az endowment found- befektetésével egy üzleti elit hálózatba fektet
be, ezért kap:
-
társadalmi-üzleti státuszt – ui. az
értelmesebb üzleti elit sokszor nem luxuscikket vesz ( Ferrari, G Mercedes, stb
), hanem intézményi reputációt. Elmondhatja magáról, hogy a Corvinus Endowment
Found alapító támogatója, kiemelt partnere. ( reputációs tőke )
-
tehetség utánpótlást - hozzáférhet top
hallgatókhoz, founder-ekhez, AI-kutatókhoz, jövőbeli vezetőkhöz.
-
ún. early dealflow-t - az egyetem körül
épült startupok, spin-offok, AI cégek, fintech projektek elsőként láthatják
meg, fektethetnek be.
-
és ne szépítsük, hosszú távú
hatalmi-kulturális befolyást - Corvinuson nemcsak oktat, hanem gazdasági
gondolkodást, vezetői kultúrát, döntéshozói hálózatot alakít, az alumni,
ezáltal a jövő elitjébe fektet.
Összegezve:
az alumni a befektetésével visszaad, közben azonba hozzáférést kap, networköt
épít, presztízst és üzleti opportunityt is szerez.
Mindenki másképp csinálja
– mi hogyan csináljuk?
Ne „adománygyűjtést”
végezzünk az Endowment Found-unk számára, hanem többszíntű partneri rendszert,
amiben minden szinten más „befizetéshez” más jogosultság, lehetőség tartozik.
|
Tagsági
szintek |
Éves
contribution |
Mit
kap? |
|
Alumni
Member |
100–500
EUR |
alap
események |
|
Executive
Circle |
5k–25k
EUR |
zárt
briefingek |
|
Innovation
Partner |
50k–250k
EUR |
kutatási
együttműködés |
|
Founding
Patron |
500k+
EUR |
stratégiai
szerep |
|
Legacy
Circle |
5M+
EUR |
named
institution/jelentős influence |
Nyílván a táblázatban szereplő összegek
csak javaslatok, konkrét sávokat alapos számítások ( piackutatás, tervezés )
után lehet meghatározni.
2. Professzor nem csak oktató
Amennyire meg tudom
ítélni, Corvinus jelenlegi modelljében az egyetemi oktató tanít, publikál,
adminisztrál. Miközben lehetne board advisor, startup mentor,
szakpolitikai-stratégiai tanácsadó, részmunkaidős gazdasági-stratégiai vezető
külső vállalatoknál, kutató-vállalkozó. Az oktatói KPI-okban ( ha vannak
egyáltalán ) megjelenne a vállalati együttműködés, a spin-off, a külsős
szakpolitikai-stratégiai tanácsadás,
részmunkaidős külsős munkák, nemzetközi partnerkapcsolatot, stb. Ez az oktatónak
is plusz bevételt hoz, Corvinus is profitál belőle.
3. Egyetemi venture
studio
Adja magát, hogy az
egyetem legyen egy startup stúdió is egyben: nem startup inkubátor és nem
magvető alap, mert nem ötleteket vár, hanem belülről generálja azokat, maga
hozza létre a startupot, aktívan céget épít, alapítótárs és operatív vezető is.
Milyen területek ? Pl HR-tech, fintech, edu-tech, adatelemző rendszerek, AI
megoldások, stb. Ez az ötlet sem új dolog, számos más egyetemen működik ez a
típusú startup inkubátorság.
4. Vállalati adatpartnerségek kérdése
Meglátásom szerint kihasználatlan
terület a vállalati adatpartneri kapcsolat ma, miközben a Corvinus egyik
legnagyobb rejtett lehetősége ( kvázi vagyona ) az adatkutatás. Bankok, e-commerce szereplők, HR-platformok egy halom
anonimizált adatot kezelnek, birtokolnak. Az egyetem ezen adathalmokkal kapcsolatban
modellezhet, benchmarkolhat, AI-rendszereket építhetne, iparági insightot
készíthetne, ami által a megbízó vállalat nagyobb döntéstámogatást kaphat, mint
saját szervezetétől ( kiegészítő jelleggel ), míg az egyetem pénzt, kutatási
relevanciát és nem mellesleg publikációt.
A fenti, hangsúlyozottan
külsős szemmel készült ötletbörze gondolatébresztő, vitaindító célú, még az is
lehet, hogy tele van téves, rossz feltételezéssel. A lényeg, hogy Corvinus (
és minden más egyetem ) vegye saját kezébe a fenntartása hosszú távú
finanszírozását amennyire csak tudja!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése