JogKávéház

  Milyen felelőssége van a Legfőbb Ügyésznek és az Országos Rendőrfőkapitánynak?   Hatályos törvényünk a büntetőeljárásról ( Be ) rögtön az alapvető rendelkezései között beszél az ún. hivatalbóli eljárás kötelezettségéről. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ( idézve a törvény 4.§.-t ): „ Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.” Vagyis a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében ( ez a bűncselkemények majd 98%-a !)   ügyészség és a nyomozó hatóság, ha annak törvényi feltételei fennállnak, a nyomozást – feljelentés hiányában is – köteles elrendelni. Nyomozóhatóság lehet a rendőrség, a NAV Bűnügyi Igazgatóság, nyomozó ügyészség. A törvény rendelkezése alapján tehát nem teheti meg sem az ügyészség, sem a nyomozóhatóság, hogy azt mondja, bár hallottam, olvastam a sajtóban bizonyos híreket arról, hogy valaki valamilyen bűncselekményt elkövethettek, pl megbundáztak egy közbeszerz...

  Magánérdekűvé vált közalapítványok/ KEKVA-sztori közérthetően   Talán még a sokat tapasztalt közélet iránti érdeklődő állampolgárt is elképesztette, hogy   a NER-ben milyen változatos módon dézsmálták az állami vagyont és az állam mennyire nyakló nélkül szabadult meg amúgy - Orbán szavaival élve - stratégiai vállalatokban ( MOL, Richter, Rába ) meglévő jelentős részvénycsomagjaitól, kastélyok, termőföldek formájában meglévő ingatlanvagyonától, vagy éppen készpénzétől. Az állami vagyontól szabadulás egyik különös formája lett   az ún. KEKVA   (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő ) alapítványok létrehozása. Ezek az alapítványok érdekes minta mentén alakultak, egy részükkel kvázi magánkézbe adtak nagy múltú állami egyetemeket, míg mások esetében komoly ingatlanportfóliót, esetleg kastély, sőt ménesbirtokot és hozzá megyényi termőföldet juttattak a kedvezményezettnek ( lásd Lázár-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány benne a Mezőhegyesi ménesbirtok, 8...

  MI IS AZ A SOKAT EMLEGETETT ALAPOS GYANÚ ÉS HOGYAN VISZONYUL A BE-BEN MEGKÍVÁNT VALÓSÁGHŰ TÉNYÁLLÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELŐÍRÁSÁHOZ? Hányszor hangzik el tárgyalótermekben, különösen nyomozati szakban lévő ügyekben a letartóztatási indítványt elbíráló bírósági meghallgatáson, hogy az adott meghallgatás célja nem a terhelt bűnösségéről való döntést, a bíróság nem abban foglal állást, hogy a terhelt elkövette e a terhére rótt bűncselekményt vagy sem, hanem arról, indokolt-e és szükséges-e személyi szabadságot korlátozó intézkedést hoznia. Majd az adott meghallgatáson a bíróság mégiscsak foglalkozik a bűnösség kérdésével, hiszen állást kell foglalnia a generális ok, az alapos gyanú megléte tárgyában ahhoz, hogy utána a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelhetőségének speciális okait megvizsgálja. Büntetőeljárásokban nem csak a fenti eljárási cselekmény során hivatkoznak a hatóságok ( ügyészség, bíróság, nyomozó ) egy-egy, terheltek sorsát alapjaiban befolyásoló ...