Mosógépek alkonya

 

Érdekes, de nem meglepő cikket olvasott aug.24.-én a 444.hu-n a híreket mostanában híreket újra szívesen olvasó keményen dolgozó kisember „Most lett igazán nagy rejtély, hogy honnan is van milliárdos bevétele Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata bulvároldalának” címmel.

Érdekes, mert elmagyarázza a cikk, hogy Sarka-Rogán páros közös cégének több, mint 80%-os nyereségrátája kb milyen szisztéma alapján jöhetett létre, de nem volt meglepő, hiszen minden évben a független sajtó újra és újra elővette az éves beszámolók májusi leadása után a páros közös cégének meseszerű sztoriját, hogy alkalmazottak nélkül ( 2 személy van bejelentve a cégbe, feltételezhetően a két tulajdonos-ügyvezető asszony ) tud 2022-2026 között éves szinten 1,3-1,6Mrd forgalmat elérni, azaz egy-egy „alkalmazottra” évi 650-800 millió bevétel jut és több, mint 80% a tevékenység profitrátája. Talán csak az volt a meglepő, hogy a most nyilvánosságra kerülő adatok alapján az valószínűsíthető, hogy nem a Rogán Antal exférj által vezetett minisztérium volt a nagy megrendelő, hanem ismeretlen magyar nagyvállalatok, akik ellenállhatatlan késztetést éreztek arra, hogy a listaár 3-4szeresén hirdessenek olyan lapban, amit a kutya sem olvas: magyarán bizonyos nagyvállalatok és az Állam úgy öntötte hirdetések formájában a pénzt a TWN Kft-be, hogy tudták, mivel senki nem olvassa az „újságot”, így kidobott pénz lesz a hirdetésük.

Gondolkodjunk, gondolkodik el kisemberünk a kopott és imbolygó lábú vesszőfonatú karosszékében, meglepődtünk egyáltalán? Ugye, hogy nem! De ha nem lepődtünk meg, lepődik meg a meglepetés hiányán kisemberünk, akkor talán közelítsük meg más oldalról az ügyet. Most ne foglalkozzunk a minisztériummal és a cikk szerint a TWN Kft-re elpazarolt csekély bruttó 170 millió állami pénzzel, inkább fordítsuk értetlen tekintetünk ezekre az ismeretlen magyar nagyvállalatokra, tolja fel homlokára kissé zsírosan fénylő üvegű szemüvegét a keményen dolgozó kisember!

Kezdjük ott, hogy mi is egy nagyvállalat célja és feladata? Segít a kérdés megválaszolásában a Kúria több, hűtlen kezelés tárgyában hozott határozata, ugyanis kisemberünk szeret olvasni eseti döntéseket, hogy pallérozódjon a büntetőjog területén, mert a mai viharos időkben nem árt, ha követni akarja a közélet történéseit.

A vállalatokat, így ismeretlen hirdető vállalatainkat is ügyvezetők ( igazgatók ) vezetik, akik vezető beosztásuknál fogva értelemszerűen a cég vagyonkezelésével is meg vannak bízva, ennek körében gyakorolják a tulajdonosi jogosítványokat, ideértve a rendelkezési jogot is a rájuk bízott vállalati vagyon felett. Talán mondanunk sem kell, mondja magának kisemberünk, a vállalat vagyona nem egyenlő az ügyvezető vagyonával! Ahogyan a Kúria is megállapította több ítéletében, vállalatok a gazdasági tevékenységük keretében piaci szereplőként szükségszerűen az elérhető legnagyobb haszon elérésére törekednek, és a különböző jogügyletek megkötése során ezt a sajátos érdeküket nyilvánvalóan igyekeznek érvényesíteni, az ügyvezetőnek, mint vagyonkezelőnek pedig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia döntései meghozatala során, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a tulajdonos vagyoni érdekeinek sérelmével, azaz például vagyonvesztéssel jár. Legalább is szándékosan biztosan nem. Vagyis a vagyonkezelő megbízása teljesítése során a tulajdonos érdekeinek megfelelően és javára köteles eljárni, minden egyes üzlet döntése mögött racionális pénzügyi-gazdasági megfontolásoknak kell állnia, indokolatlan, gazdaságilag irracionális döntéstől, főleg ha előre láthatóan vagyonvesztéssel jár, már csak saját jól felfogott érdekében, tartózkodnia kell. A vagyonkezelési kötelezettség tartalmát a józan észen túl pedig megállapíthatják jogszabályok, hatósági határozatok, megbízási szerződések, a társaság legfőbb szervének ( közgyűlés, taggyűlés ) utasításai és belső szokásjogi szabályok egyaránt.

Sokszor hallottunk már a hűtlen kezelésről, mint a gazdasági ( „fehérgalléros”) bűncselekmények egyikéről. A hűtlen kezelés mibenléte roppant egyszerű: vagyoni hátrányt okozó visszaélés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízatással. A Btk-ban megkövetelt ún. elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség megszegése, méghozzá szándékosan. Ez azt jelenti, hogy tudja a vagyonkezelő, hogy döntése rossz, káros és vagyonvesztést fog okozni az általa vezetett cégnek, mégis megteszi, jellemzően személyes haszonszerzés céljából.

 

Vajon üzleti racionalitás-e egy vállalat részéről, ha senki által nem olvasott, értelmezhető látogatottság nélküli oldalon hirdeti magát és költ el százmilliókat, milliárdokat ezekre a „hirdetéseire”? Ráadásul mivel minden hirdető egyszerre több média felületen is hirdet, mondjuk telexen, 444-en, stb oldalakon, így van egy halom összehasonlító adata is: hol mennyibe került egy-egy megjelenése, mennyi olvasót/látogatót ért el vele, mennyi az egységnyi hirdetési költsége, továbbá és nem utolsó sorban, ismeri a piaci árakat. Minthogy hirdetéseinek látogatottságáról rendszeresen kapja az ún. visszaméréseket, így akár naponta/óránként tudja változtatni hirdetései irányát, hogy melyik médiában mit hirdessen és meddig. Ha ez így van, márpedig így van, erősíti meg magában kisemberünk, akkor vajon megfontolt, fekete-fehér pénzügyi adatokkal és érvekkel alátámasztható-e a döntése a cégvezetőnek, ha a piacon elérhető hirdetési listaár akár 3-4 szeresén hirdet a TWN Kft oldalán és égeti a cége pénzét, miközben valóban országosan ismert és hatalmas látogatottságú-elérésű oldalakon, töredék áron tudná hirdetéseit eljuttatni?

Feltételezhetően nem az. Ha pedig nem az, akkor a mi drága vagyonkezelőnk hűtlenül kezelte a rábízott idegen vagyont, azaz bűncselekményt követett el.

De most hagyjuk főni a saját – büntetőjogi – levükben meggondolatlan ügyvezetőinket és vessük pillantásunk, veti pillantását kisemberünk, a TWN Kft-re és annak két ügyvezető asszonyára!     

Ismer ugyanis a Btk olyan bűncselekmény típust is, hogy pénzmosás. Hoppá! A pénzmosás, mint kifejezés minden olyan magatartás ( eljárást ) magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó – vagyon/pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel, miközben derék pénzmosónk meg is szerzi ezen vagyon/pénz felett a rendelkezési jogot. A pénzmosás, mint látható, nem önálló, hanem ún. járulékos bűncselekmény, mert mindig kell, hogy megelőzze valamilyen másik bűncselekmény, például klasszikusan hűtlen kezelés, amelynek a „jövedelmét” megszerezni, legalizálni és tisztára mosni próbálja a szorgos pénzmosó. A bűnös úton – pl hűtlen kezeléssel - szerzett jövedelmet így lehet aztán "beforgatni" pl. a legális gazdaságba. Nem kell mást tenni, mint céget alapítani, számlát nyitni és piaci ár sokszorosán számlázni olyan gazdasági tevékenységet, amely alapvetően csak papíron valósul meg, de van mögötte pénzmozgás ( hiszen a számla alapján pl a hirdetésért fizet a megrendelő ! ), majd a befolyt pénz döntő részét kp-ban pl osztalék formájában kivenni. Azért „csak” a döntő részét, mert költségekre ( adó, cégfenntartás, stb ) kb 15-20%-ot a „bevételből” bent kell hagyni a számlázó, azaz pénzmosó cégben, de amit lehet, kilapátolnak.

Na, most vezessük össze, vezeti össze a megfeszült gondolkodástól már izzadó homlokú keményen dolgozó kisember a két szálat !

Van tehát több, egyelőre ismeretlen vállalat, akik – tudván tudva – a piaci ár 3-4szeresén hirdetnek abban a TWN Kft-ben, amit a kutya nem látogat, nem olvas és elköltenek egy-egy évben ezekre a „hirdetésekre” milliárdos összegeket, és van a TWN Kft-énk, amelyben 2 azaz kettő bejelentett dolgozó sürgölődik, tevékenységi köre „egyéb tartalomterjesztési tevékenység” és ezzel a két dolgozóval 2022-2025 között átlagosan 1,4 Mrd bevételt ért el a cég, aminek több, mint 80%-a profit volt és amit – természetesen - utolsó fillérig minden évben ki is vettek a cégből a szorgos tulajdonosok.

De fokozzuk a helyzetet, fokozza kisemberünk a helyzetet, merthogy a Btk szerint minősítő körülmény, azaz súlyosabban megítélendő az elkövetők cselekménye, ha a pénzmosást üzletszerűen, azaz rendszeres haszonszerzésre törekedve követik el, így a büntetési tétel, amivel a bíróság „díjazza” a cselekményt, 5-10 év fegyház. Nem lennék a TWN Kft ügyvezető helyében, mereng el kisemberünk, igaz, az ismeretlen vállalatok döntéshozó ügyvezetői helyében sem.

Már csak az a kérdés, hol ez a pénz?