Seszták és Hankó – két védekezési
stratégia
Senkit
sem ért meglepetésként, hogy tegnap reggel Seszták Miklóst, éjszaka végül pedig
Hankó Balázs fideszes ex-minisztereket is őrizetbe vette az illetékes
nyomozóhatóság. Előbbit a KNYF az újonnan felállt NVVH utasítására, míg utóbbit
a NAV Bűnügy Főigazgatósága.
Már
csak azért sem volt meglepetés egyik úriember őrizetbe vétel sem, mert mindkét büntető
ügyben többen ( sokan ) vannak már előzetesben, így logikus volt, hogy a két
legnagyobb halat is lecsukják, erre maguk az érintettek is számítottak.
De
ami már izgalmassá teszi a helyzetet, az az, hogy Seszták és Hankó mennyire
eltérő védekezési stratégiát választott. Nézzük meg picit közelebbről a
kérdést!
Büntető
ügyben, bár a védelem általában jelentős lépéshátrányból és információs
deficitből indul, nem ad-hoc épül fel a védekezés stratégiája, hanem már az elején
tervezi kell jóval későbbi fázisra is, azaz úgy kell felépíteni azt, hogy az
első lépések ne üssék majd később keresztbe az akár fél év- egy év múlva
tervezett lépéseket.
Ezek
közé tartozik többek között az a dilemma, hogy a terhelt és védője biztosan
tudja, hogy az illetőt őrizetbe fogják venni és jó eséllyel le fogják
tartóztatni. Mert mondjuk már az ügy minden érintettje bent van, csak védencünk
nem. Viszont egyáltalán nem mindegy,
hogy mi legyen a követendő magatartás, mert egy rosszul megválasztott
viselkedés már önmagában megalapozhatja a letartóztatást, vagy ellenkezőleg, megnehezíti
az ügyészség dolgát a letartóztatás elrendelésének megindoklásában, illetve a
letartóztatás elrendelése esetén sem mindegy, meddig fog az tartani.
Seszták
és Hankó esetében nyilvánvaló volt és az érinttettek és védőik is tudták, hogy
a hétfőn fel lesznek függesztve a mentelmi jogaik, ami után a rendőrség, ügyészség
szó szerint azonnal lép és állítja elő, veszi őrizetbe őket és biztosan
indítványozni fogja a letartóztatásukat ( lásd Hagyó-ügye 2010-ből !) jó
eséllyel szökés-elrejtőzés, összebeszélés, bűnismétlés, tanúk befolyásolásának
veszélye, valamint a bizonyítás eredményességének akadályozása vagy
veszélyeztetése okán. Tudnunk kell, hogy a speciális letartóztatási okok ún. gumi-okok,
kis rosszindulattal bármilyen terheltre rá lehet húzni, hogy szabadlábon
hagyása esetén szökne, elrejtőzni, összebeszélne, bizonyítás eredményességét
veszélyeztetné, stb. Magyarországon ugyanis, hiába foglalkozott vele többször
is a Kúria, voltak joggyakorlat elemző csoportok, nincsen egységes és kiszámítható
bírói gyakorlat.
Ezért
is nagyon fontos, hogy akkor, amikor hivatalosan megindul a terhelt ellen a
büntető eljárás ( gyanúsítás közlése ), hogyan viselkedik az illető, milyen
magatartást tanúsít: önként bement idézésre vagy ellenkezőleg, többszöri
idézésre sem jelet meg, úgy kellett köröztetni, stb.
Mindezek
ismeretében volt meglepő, hogy a két fideszes ex-miniszter milyen eltérő
taktikát választott a biztosan tudott őrizetbe vétel és a szerdán-csütörtökön
várható letartóztatásról döntő bírói meghallgatás előtt.
Seszták
( védő Papp Gábor
) igen karakán módon még azt sem várta meg, hogy a Parlament tegnap
döntsön a mentelmi joga felfüggesztéséről, már kora reggel előre egyeztetett
időpontra ( azaz idézésre ) bement védőjével a KNYF-re kihallgatásra. Ott
meggyanúsították, azt nem tudni, tett-e érdemi vallomást, majd az időközben
érkező NVVH utasítás alapján őrizetbe vették. Seszták – ügyesen - nem tett
mást, mint magatartásával mutatta: én nem akarok sem elszökni, sem elrejtőzni, idézésre
pontosan megjelenek, a hatósággal együttműködöm, vallomást teszek, nem kiáltok
koncepciós eljárás után, stb. Azaz tőlem nem kell tartani, hogy szöknék, elrejtőznék,
stb. Mivel azok az ügyek, amikben őrizetbe vették, nem frissek, csak most
gyorsult fel a nyomozás és 10 napja minden fontos érintettjét, néhány kivételt
leszámítva, letartóztatták, így Sesztáknak – ha akarta volna – bőven lett volna
ideje elszökni, külföldön elrejtőzni, bizonyítékokat megsemmisíteni, tanúkkal
összebeszélni, stb., de nem tette. Ettől még benne van a pakliban, hogy
Jelinekhez és Szivekhez, meg a már korábban letartóztatottakhoz hasonlóan őt is
letartóztatják, de ő az eddigi magatartásával inkább gyengítette, mintsem
erősítette az ún. letartóztatási okokat. Ráadásul nem próbálta sem az ügyet
koncepciós eljárásnak, sem magát „politikai okból” eljárás alá vont személynek
beállítani, eddigi szűkszavú nyilatkozatai alapvetően azt mutatják, hogy helyén
kezeli az eljárást és nem a nyilvánosságnak kíván nyilatkozni, hanem amit az
üggyel kapcsolatban mondani kíván, azt a hatóságnak akarja vallomás keretében
megtenni. Szakmai eljárásra szakmai védekezést kíván előadni.
Hankó ( védő Tóth M. Gábor ) meglepően
más taktikát választott Sesztákhoz képest. Először is hetek óta roadshow-zik
a médiában, hogy koncepciós ügy és politikai hajtóvadászat folyik ellene és
minden erővel egy mártírszerepbe próbálja magát belelavírozni, felesége
egyenesen a keresztre feszített Jézust látta férjében, mikor ment be a
nyomozóhatósághoz ( „Uram, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!” ).
Azaz annak ellenére igyekszik a közvéleményt a nyomozóhatóságok ellen hangolni,
hogy a fél éve kirobbant NKA-botrány egy elég jól dokumentált ügy lett a médiában,
részben Molnár Áron kitartó munkájának is, rengeteg titkos dokumentum került napvilágra,
amelyekből alapos kép rajzolódott ki Hankó-féle jogellenes pályáztatásról. Ezen
objektív bizonyítékokra kellene valami szakszerű, értelmes és alapos választ,
védekezést adni. Eddig csak arra futotta, hogy szuverenitás, Jézus, koncepció,
törvényes volt, vért akarnak, stb.
Ez
már egy hiba. Merthogy egy ellened folyó büntető ügyet - ha magadban mégoly
koncepciósnak és ezáltal alaptalannak is tartod – mindig komolyan kell venni, a
veled szemben megfogalmazott gyanúra, vádra kell védekezned, nem másra és azt,
azokat érdemben, tárgyszerűen és tényszerűen kell megcáfolnod, hogy a szerinted
tévesen, megalapozatlanul megfogalmazott gyanú vagy vád összeomoljon, tarthatatlanná
váljon, az eljárás ellened megszűnjön. Magadat csapod be, ha érzelmi-áldozati
kérdést csinálsz egy szakmai kérdésből és aszerint kezeled. Ha pedig nyakig
szarban vagy, mert tudod, hogy elkövetted, amivel gyanúsítanak, akkor inkább
hallgass, mint hülyeségeket beszélj.
Hankó,
hiába tudta, hogy a hatóság ugrásra késze várja a mentelmi joga felfüggesztését,
hogy kihallgathassák, meggyanúsíthassák, eszébe sem volt – Sesztákkal ellentétben
- előtte felvenni a kapcsolatot a nyomozószervvel, időpontot egyeztetni, önként
bemenni, stb, hogy mutassa: itt vagyok, rendelkezésre állok, amikor akarjátok,
nincs félni valóm. Ez a második hiba.
Ugyanis
a hatósággal – bármennyire is nem szeretem, de hát végül is nem vagyok már 5
éves óvodás – együttműködés helyett ( azaz ha tudom, hogy ki akarnak hallgatni
és be akarnak idézni, akkor időben átveszem az idézést, pontosan, színjáték
nélkül megjelenek kihallgatásra, stb ) tegnap elkezdett trükközni. Vélhetően valami
homályos középkori kánonjogi szokások alapján, miszerint a templomba menekült
tolvaj más elbírálás alá esett ( lásd Könyves Kálmán I.törvénykönyvét, ahol
először szerepel a megkülönböztetés a tolvajokkal szembeni eljárás során ), az
maradt meg derék bukott miniszterünk fejében, hogy a Parlament épülete mintegy
menedékül szolgál neki és amíg bent tartózkodik, „világi hatalom” nem járhat el
vele szemben. Magabiztosnak nem tűnő hangon ugyanis bejelentette, ő a Parlament
fidesz-képviselői irodájában várja meg, amíg hivatalos idézést kap, addig nem
megy sehová. Ebből aztán egész napos hercehurca lett, míg végül hatalmas színpadi
show keretében, ( magukért is ) aggódó párttársak, ölelések, feleség, könnyek
között 19h után a sötétben elhagyta a menedéket és egy kb 50 milliós autóba
szállva idézésre megjelent a NAV Bűnügyi Igazgatóság Huszti utcai székhelyén,
ahol őrizetbe vették, éjszaka levitték Kecskemétre, ahol vélhetően gyanúsítás
és kihallgatás volt.
Ezek
után, mivel biztosra vehetően mindkét ex miniszter esetében indítványozni
fogják a letartóztatást és ezért lesz bírósági meghallgatás, a döntést hozó
bírónak kell megítélni, hogy Seszták és Hankó esetében indokolt-e a
letartóztatás, fennáll-e a letartóztatás elrendelésének valamelyik speciális
oka, illetve ha valamelyik ok fenn is áll, elegendő-e az illető vonatkozásában,
ha nem letartóztatást rendel el, hanem mondjuk „házi őrizetet”. És a gyanúsítottak
jelenbeli viselkedése letartóztatásuk elrendelése után ki fog hatni arra is,
meddig maradnak bent, meddig látja úgy a bíróság, hogy még indokolt a
letartóztatásban maradásuk..
Érdekes
lesz a folytatás..
Megjegyzések
Megjegyzés küldése