Seszták és Hankó – két védekezési stratégia

 

Senkit sem ért meglepetésként, hogy tegnap reggel Seszták Miklóst, éjszaka végül pedig Hankó Balázs fideszes ex-minisztereket is őrizetbe vette az illetékes nyomozóhatóság. Előbbit a KNYF az újonnan felállt NVVH utasítására, míg utóbbit a NAV Bűnügy Főigazgatósága.

Már csak azért sem volt meglepetés egyik úriember őrizetbe vétel sem, mert mindkét büntető ügyben többen ( sokan ) vannak már előzetesben, így logikus volt, hogy a két legnagyobb halat is lecsukják, erre maguk az érintettek is számítottak.

De ami már izgalmassá teszi a helyzetet, az az, hogy Seszták és Hankó mennyire eltérő védekezési stratégiát választott. Nézzük meg picit közelebbről a kérdést!

Büntető ügyben, bár a védelem általában jelentős lépéshátrányból és információs deficitből indul, nem ad-hoc épül fel a védekezés stratégiája, hanem már az elején tervezi kell jóval későbbi fázisra is, azaz úgy kell felépíteni azt, hogy az első lépések ne üssék majd később keresztbe az akár fél év- egy év múlva tervezett lépéseket.

Ezek közé tartozik többek között az a dilemma, hogy a terhelt és védője biztosan tudja, hogy az illetőt őrizetbe fogják venni és jó eséllyel le fogják tartóztatni. Mert mondjuk már az ügy minden érintettje bent van, csak védencünk nem.  Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mi legyen a követendő magatartás, mert egy rosszul megválasztott viselkedés már önmagában megalapozhatja a letartóztatást, vagy ellenkezőleg, megnehezíti az ügyészség dolgát a letartóztatás elrendelésének megindoklásában, illetve a letartóztatás elrendelése esetén sem mindegy, meddig fog az tartani.

Seszták és Hankó esetében nyilvánvaló volt és az érinttettek és védőik is tudták, hogy a hétfőn fel lesznek függesztve a mentelmi jogaik, ami után a rendőrség, ügyészség szó szerint azonnal lép és állítja elő, veszi őrizetbe őket és biztosan indítványozni fogja a letartóztatásukat ( lásd Hagyó-ügye 2010-ből !) jó eséllyel szökés-elrejtőzés, összebeszélés, bűnismétlés, tanúk befolyásolásának veszélye, valamint a bizonyítás eredményességének akadályozása vagy veszélyeztetése okán. Tudnunk kell, hogy a speciális letartóztatási okok ún. gumi-okok, kis rosszindulattal bármilyen terheltre rá lehet húzni, hogy szabadlábon hagyása esetén szökne, elrejtőzni, összebeszélne, bizonyítás eredményességét veszélyeztetné, stb. Magyarországon ugyanis, hiába foglalkozott vele többször is a Kúria, voltak joggyakorlat elemző csoportok, nincsen egységes és kiszámítható bírói gyakorlat.

Ezért is nagyon fontos, hogy akkor, amikor hivatalosan megindul a terhelt ellen a büntető eljárás ( gyanúsítás közlése ), hogyan viselkedik az illető, milyen magatartást tanúsít: önként bement idézésre vagy ellenkezőleg, többszöri idézésre sem jelet meg, úgy kellett köröztetni, stb.

Mindezek ismeretében volt meglepő, hogy a két fideszes ex-miniszter milyen eltérő taktikát választott a biztosan tudott őrizetbe vétel és a szerdán-csütörtökön várható letartóztatásról döntő bírói meghallgatás előtt.

Seszták ( védő Papp Gábor ) igen karakán módon még azt sem várta meg, hogy a Parlament tegnap döntsön a mentelmi joga felfüggesztéséről, már kora reggel előre egyeztetett időpontra ( azaz idézésre ) bement védőjével a KNYF-re kihallgatásra. Ott meggyanúsították, azt nem tudni, tett-e érdemi vallomást, majd az időközben érkező NVVH utasítás alapján őrizetbe vették. Seszták – ügyesen - nem tett mást, mint magatartásával mutatta: én nem akarok sem elszökni, sem elrejtőzni, idézésre pontosan megjelenek, a hatósággal együttműködöm, vallomást teszek, nem kiáltok koncepciós eljárás után, stb. Azaz tőlem nem kell tartani, hogy szöknék, elrejtőznék, stb. Mivel azok az ügyek, amikben őrizetbe vették, nem frissek, csak most gyorsult fel a nyomozás és 10 napja minden fontos érintettjét, néhány kivételt leszámítva, letartóztatták, így Sesztáknak – ha akarta volna – bőven lett volna ideje elszökni, külföldön elrejtőzni, bizonyítékokat megsemmisíteni, tanúkkal összebeszélni, stb., de nem tette. Ettől még benne van a pakliban, hogy Jelinekhez és Szivekhez, meg a már korábban letartóztatottakhoz hasonlóan őt is letartóztatják, de ő az eddigi magatartásával inkább gyengítette, mintsem erősítette az ún. letartóztatási okokat. Ráadásul nem próbálta sem az ügyet koncepciós eljárásnak, sem magát „politikai okból” eljárás alá vont személynek beállítani, eddigi szűkszavú nyilatkozatai alapvetően azt mutatják, hogy helyén kezeli az eljárást és nem a nyilvánosságnak kíván nyilatkozni, hanem amit az üggyel kapcsolatban mondani kíván, azt a hatóságnak akarja vallomás keretében megtenni. Szakmai eljárásra szakmai védekezést kíván előadni.

Hankó ( védő Tóth M. Gábor ) meglepően más taktikát választott Sesztákhoz képest. Először is hetek óta roadshow-zik a médiában, hogy koncepciós ügy és politikai hajtóvadászat folyik ellene és minden erővel egy mártírszerepbe próbálja magát belelavírozni, felesége egyenesen a keresztre feszített Jézust látta férjében, mikor ment be a nyomozóhatósághoz ( „Uram, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!” ). Azaz annak ellenére igyekszik a közvéleményt a nyomozóhatóságok ellen hangolni, hogy a fél éve kirobbant NKA-botrány egy elég jól dokumentált ügy lett a médiában, részben Molnár Áron kitartó munkájának is, rengeteg titkos dokumentum került napvilágra, amelyekből alapos kép rajzolódott ki Hankó-féle jogellenes pályáztatásról. Ezen objektív bizonyítékokra kellene valami szakszerű, értelmes és alapos választ, védekezést adni. Eddig csak arra futotta, hogy szuverenitás, Jézus, koncepció, törvényes volt, vért akarnak, stb.

Ez már egy hiba. Merthogy egy ellened folyó büntető ügyet - ha magadban mégoly koncepciósnak és ezáltal alaptalannak is tartod – mindig komolyan kell venni, a veled szemben megfogalmazott gyanúra, vádra kell védekezned, nem másra és azt, azokat érdemben, tárgyszerűen és tényszerűen kell megcáfolnod, hogy a szerinted tévesen, megalapozatlanul megfogalmazott gyanú vagy vád összeomoljon, tarthatatlanná váljon, az eljárás ellened megszűnjön. Magadat csapod be, ha érzelmi-áldozati kérdést csinálsz egy szakmai kérdésből és aszerint kezeled. Ha pedig nyakig szarban vagy, mert tudod, hogy elkövetted, amivel gyanúsítanak, akkor inkább hallgass, mint hülyeségeket beszélj.

Hankó, hiába tudta, hogy a hatóság ugrásra késze várja a mentelmi joga felfüggesztését, hogy kihallgathassák, meggyanúsíthassák, eszébe sem volt – Sesztákkal ellentétben - előtte felvenni a kapcsolatot a nyomozószervvel, időpontot egyeztetni, önként bemenni, stb, hogy mutassa: itt vagyok, rendelkezésre állok, amikor akarjátok, nincs félni valóm. Ez a második hiba.

Ugyanis a hatósággal – bármennyire is nem szeretem, de hát végül is nem vagyok már 5 éves óvodás – együttműködés helyett ( azaz ha tudom, hogy ki akarnak hallgatni és be akarnak idézni, akkor időben átveszem az idézést, pontosan, színjáték nélkül megjelenek kihallgatásra, stb ) tegnap elkezdett trükközni. Vélhetően valami homályos középkori kánonjogi szokások alapján, miszerint a templomba menekült tolvaj más elbírálás alá esett ( lásd Könyves Kálmán I.törvénykönyvét, ahol először szerepel a megkülönböztetés a tolvajokkal szembeni eljárás során ), az maradt meg derék bukott miniszterünk fejében, hogy a Parlament épülete mintegy menedékül szolgál neki és amíg bent tartózkodik, „világi hatalom” nem járhat el vele szemben. Magabiztosnak nem tűnő hangon ugyanis bejelentette, ő a Parlament fidesz-képviselői irodájában várja meg, amíg hivatalos idézést kap, addig nem megy sehová. Ebből aztán egész napos hercehurca lett, míg végül hatalmas színpadi show keretében, ( magukért is ) aggódó párttársak, ölelések, feleség, könnyek között 19h után a sötétben elhagyta a menedéket és egy kb 50 milliós autóba szállva idézésre megjelent a NAV Bűnügyi Igazgatóság Huszti utcai székhelyén, ahol őrizetbe vették, éjszaka levitték Kecskemétre, ahol vélhetően gyanúsítás és kihallgatás volt.

Ezek után, mivel biztosra vehetően mindkét ex miniszter esetében indítványozni fogják a letartóztatást és ezért lesz bírósági meghallgatás, a döntést hozó bírónak kell megítélni, hogy Seszták és Hankó esetében indokolt-e a letartóztatás, fennáll-e a letartóztatás elrendelésének valamelyik speciális oka, illetve ha valamelyik ok fenn is áll, elegendő-e az illető vonatkozásában, ha nem letartóztatást rendel el, hanem mondjuk „házi őrizetet”. És a gyanúsítottak jelenbeli viselkedése letartóztatásuk elrendelése után ki fog hatni arra is, meddig maradnak bent, meddig látja úgy a bíróság, hogy még indokolt a letartóztatásban maradásuk..

Érdekes lesz a folytatás..


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon